Az első ismert említése a községnek Perechke néven történt 1314-ből származó oklevélben, amelyben a veszprémi püspök megengedi, hogy a faluban fából templomot építhessenek. A középkori falu temploma a Szilvásdomb dél-nyugati végén lehetett. Az ugynevezett Szentmártoni levélben olvashatunk 1332 évben a Perecske faluba vezető útról. 1614-ben Puszta Peöleöchke penes Bakonszell (Puszta Pölöske a Bakony szélén) A XVIII. század végén három házban 24 ember lakott.
Vályi András 1796-ban megjelent Magyarországnak leírása című művében a következőket írja: „Pölöske Szabad puszta Veszprém Vármegyében, földes Ura Csúzy Uraság, fekszik Noszlophoz nem messze…”. Lakosai számát 65 főben adja meg. 1828-ban kastélynak nevezett klasszicista stílusú kúriát épített Csuzy Pál. A birtok többször gazdát cserélt, utoljára Uchtric Amadé Emilné vette meg, kinek birtokát 1948-ban államosították. A kastély bútorait széthordták, az épület állaga rohamosan romlott, kastély jellegét elveszítette, átépítésre került , jelenleg ipari üzem működik falai között.
Az 1820 – as években kezdődött a község betelepítése svábokkal. A község alapját a mai pityói és felső pölöskei puszták képezték, melyek Csuzy Pál nemes uradalmai voltak. Ő telepítette be a község lakosságát német nyelvű emberekkel. A faluban a második legnagyobb birtokkal a Répássy család rendelkezett. 1948-ban birtokaikat elvették, a családnak el kellett költöznie a faluból. Az épületet később lebontották, helyébe építési telkek kerültek kialakításra.
1898-ban emelték a jelenlegi Szent-Márton templomot, oltárképe az amiensi jelenetet ábrázolja, a lovon Szent Márton megosztja köpenyét a koldussal. Az anyakönyvekben már korábban is volt nyoma a sváb nevek magyarosítási törekvéseinek, de az 1930-s évek közepétől öltött Pölöskén nagyobb méretet. Az első nagy kitelepítés 1946. június 5-én volt, több családot kényszerítettek, hogy hagyják el házukat, hazájukat. 80 családot összesen 384 embert telepítettek ki.
1948-ban volt a második nagy kitelepítési hullám, ekkor 65 embert telepítettek ki Németországba. Csak egy 20 kg –s csomagot vihettek magukkal, vasúti vagonokba szállították őket. A vonat az osztrák határhoz vitte őket, ahol három hetet vártak, míg a németek beleegyeztek, hogy beengedik őket, Karlsruhe városába. A kitelepítettek házaiba Felvidékről és Vas megyéből telepítettek be családokat.
Gazdaságról: Bakonypölöskei Állami Gazdaság 1949. szeptember l. alakult meg. A mezőgazdasági termelés mellett, baromfitelep, juhászat és gépműhely is működött. 1961-ben több környékbeli Állami Gazdaság összevonásából jött létre a Devecseri Állami Gazdaság.
1991. évben privatizációval a következő cégekké bomlott: GALLUS Kft, AGRO-BOS Kft, Bakony-Juh kft, DÁG-TRANS Kft.
Intézményrendszer:
1948—1992-ig tanácsrendszer működött, a rendszerváltás után az önkormányzati rendszer alakult ki Noszlop székhellyel, 1992. január l. napjától önálló Polgármesteri Hivatallal. 2007. szeptember l. napjától Körjegyzőséget alkot Ganna-Döbrönte községekkel.
Oktatási intézmények:
Óvodát 1950-s években az Állami Gazdaság építette a falunak, de 2007. évben bezárt, az óvodások Noszlopra járnak iskolabusszal.
1871-ben épült az iskola a templom mögött, tanító lakással együtt. 2005. évben az iskola is bezárt, a gyermekek Noszlopra utaznak naponta.
A településtől északra kb. 400 méterre a Kőrös – patak , délre kb. 900 méterre a Hajagos-patak található, mint élő vízfolyás. Mindkét patak fő vízgyűjtője a Marcal folyó. A település környezeti állapota jó, sem a településen, sem annak 15 km-s körzetében jelentős szennyező forrást jelentő ipari tevékenység nem található. A lakossági kommunális hulladék összegyűjtése, elhelyezése szervezett formában történik.
A település lakosságszáma: 401 fő, amely lakosságszám az utóbbi években lényegesen csökkent.
A település úthálózata portalanított , szilárd burkolattal van kiépítve. Kiépítésre került a vezetékes víz-, telefon és gázhálózat. Az önkormányzat művelődési házat valamint községi könyvtárt is üzemeltet.
A könyvtár eMagyarország pontként is működik, 6 számítógép áll az internetezők rendelkezésére. A könyvtárhoz külön olvasószoba tartozik, könyvállománya jelenleg 3000 kötet, külön 200 kötet német nyelvű.
A településen 2002. évtől Német Kisebbségi Önkormányzat is működik. A Kultúrház 1968-ban épült , 100 fős nagyteremmel, 25 fős kisteremmel. Többször került sor átépítésre , felújításra. Jelenlegi formájában a mai kornak megfelelő. 2007-ben új orvosi rendelő épült, viszont a Posta megszűnt, helyette mozgóposta látja el feladatát. A község szerepel a társadalmi-gazdasági és infrastruktuális szempontból elmaradott , illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott település. A településen elsősorban mezőgazdasági jellegű termelés folyik, három nagyobb KFT működik a községben, amelyek baromfitenyésztéssel és keltetéssel, húsfeldolgozással, illetve juhtenyésztéssel foglalkoznak. Az aktív korú lakosság döntő részét e három üzem helyben foglalkoztatja. Ezen kívül a községben hét egyéni vállalkozás működik a szolgáltatás és a mezőgazdaság területén.
A település turisztikai szempontból kedvező helyen, a Bécs – Budapest – Balaton háromszög középpontjában helyezkedik el. Magyarország vidéki területei közül ennek a térségnek a megközelíthetősége legjobbak között van. A település a Somlói kistérség tagjaként a Közép-dunántúli Idegenforgalmi
Régió része, legközelebbi városok Ajka és Pápa.